Csokornyakkendős, tesztoszterontól duzzadó úriemberek: a verebek

A mezei verebek (Passer montanus) a pofájukon látható sötét folt alapján különböztethetők meg a városokban sokkal gyakoribb házi verebektől (Passer domesticus). Azonban erőteljes torokfolttal rendelkeznek mindkét faj hímjei. Sőt, ha körülnézünk az énekes madarak között, rengeteg olyan fajt találunk, amelynek a torkán vagy mellén erőteljes fekete folt vagy csík látható, rendszerint világos alapon. Gondoljunk csak a széncinegék mellcsíkjára, a barát-, és fenyvescinegék vagy a kerti rozsdafarkú és a nádi sármány erőteljes fekete torokfoltjára. Ezek a foltok a sokszor a hímek torkán erőteljesebben jelennek meg. Ahogy azt a kőszáli kecskéknél láthattuk, ilyen esetekben gyanakodhatunk, hogy a bélyegnek a hím fajtársak rangsorvitáiban vagy a nőstények felé küldött üzenetekben lehet fontos szerepe. A házi verebeken végzett kísérletek arról tanúskodnak, hogy a torokfolt mérete a hímek dominanciarangsorban betöltött helyét jelzi. A nagyobb torokfoltú egyed előnyben van a kisebb torokfoltúval szemben. A telepeken költő, nagy csapatokban táplálkozó verebek életében mindennaposak az élelemért, fészkelőhelyért vagy épp a párzás jogáért folyó összecsapások, a torokfolt mérete pedig eligazítást nyújt a vetélkedő feleknek, hogy milyen eséllyel győzhetik le ellenfelüket. Miért nem növeszt akár a legnyápicabb hím is hatalmas mellényt - torokfoltot –, mi gátolja meg, hogy csaljon? A jó jelzések őszinték, mert az előállításuk költséges. A juhok szarvának, a szarvasok agancsának növesztése és cipelése jókora feladat, gyenge egyed nem engedheti meg magának. Azonban vedléskor pár szál fekete toll növesztése nem tűnik óriási kiadásnak. Rohwer és Rohwer elegáns kísérletei rávilágítottak, hogy a csalás elleni védelem beépül a verebek jelzésrendszerébe is. Kísérleteikben a házi verebek torokfoltját és az agresszivitásért felelős tesztoszteron-szintjét megváltoztatták. Egyes verebek torokfoltját megnagyobbították, de nem változott a tesztoszteron-szintjük, másoknak a tesztoszteron-szintjét emelték, de nem festettek nagyobb torokfoltot nekik, míg a harmadik csoport nagyobb torokfoltot és tesztoszteron injekciót is kapott. Csak a harmadik csoportba tartozó kísérleti alanyoknak sikerült feljebb mászniuk a ranglétrán, akiknek a harcias viselkedése és a megnagyobbított torokfoltja összhangban volt. A „nagymellényű”, de félős verebeket, vagy a túl izgága, de gyenge torokfolttal rendelkező egyedeket a többiek csalónak vélték, és alaposan helybenhagyták őket.